>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Találkozó magyarországi állami- és pártvezetokkel

Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára felkereste a szövetségek vezetőit, s megbeszéléseket folytatott velük a kongresszusok előkészületeiről. Hangsúlyozta a nemzetiségek hídszerepének fontosságát.

Pozsgay Imre találkozott a nemzetiségek elnökeivel és főtitkáraival. Tájékoztatta őket az államminiszteri címmel járó feladatokról és terveiről.

Grósz Károly Baranya megyébe látogatott. A pécsi délszláv klubban találkozott a megyei németek és délszlávok képviselőivel. Báling József (A Szövetség megyei szervezetének elnöke) beszámolt arról, hogy a falvakban nagy számban alakulnak az egyesületek, Kerner Lőrinc (a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület elnöke) pedig arról, hogy még a tárgyévben felavatják a Lenau-házat.

Antall József 2 órás beszélgetésen fogadta a kisebbségek vezetőit. A miniszterelnök tájékoztatta őket, hogy a kormány elítéli a korábbi időszak asszimilációs törekvéseit, s fontosnak tartja, hogy a kisebbségek maguk is közreműködjenek a születendő kisebbségi törvénynél. Fontosnak tartotta továbbá a parlamenti képviselet megteremtését is, de addig is kiemelt jelentőségű feladatnak nevezte a kisebbségi ombudsman megválasztását.

Antall József találkozott a magyarországi nemzetiségi szervezetek vezetőivel és az érintett országok nagyköveteivel. Antall kijelentette, hogy a kisebbségpolitika nem belügy, ezért a kormány szorgalmazza a kisebbségek és az anyaországok együttműködését, kapcsolatuk elmélyítését.

A magyarországi németek delegációja találkozott Mádl Ferenc miniszterrel. A delegációt Hambuch Géza vezette. Jelen voltak még Lunczer Terézia (Theresia Lunczer), a Budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium igazgatóhelyettese, Wild Katalin (Katharina Wild) a JPTE német tanszékének vezetője és Schnaider Ágnes titkár is. A delegáció elégedetlenségének adott hangot a német oktatásügy helyzetével kapcsolatban. Kérték, hogy a fejpénzt csak valóban a nemzetiségi oktatásra lehessen felhasználni. Ezen kívül hangsúlyozták egy budapesti kollégium szükségességét.

Gál Zoltán a magyar Országgyűlés elnöke fogadta 21 kisebbségi szervezet vezetőit. A magyarországi németeket Manherz Károly és Hambuch Géza képviselte. A fogadást szimbolikus gesztusként értékelték a kisebbségek.

Gál Zoltán átadta az országos önkormányzat 53 tagjának a megbízólevelet. Ezután a képviselők alakuló ülést tartottak. Elnöknek 39:11 arányban Kaltenbach Jenőt választották meg Hambuch Géza ellenében. 4 alelnököt választottak: a jogi és közigazgatási kérdésekkel foglalkozó alelnök Józan-Jilling Mihály (Mihály Józan-Jilling), a gazdasági ügyekért felelős Kerner Lőrinc, az oktatási kérdésekért felelős Erdei Ferenc (Franz Erdei) és a kulturális ügyekért felelős Báling József lett.

Manherz Károly átvette a német nagykövettől a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének 1. Osztályú Érdemkeresztjét (Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der BRD).

Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei először találkoztak Horn Gyulával a parlamentben. A miniszterelnök arra kérte őket, hogy augusztus végéig foglalják össze az oktatási rendszerrel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat. A vezetők azzal a kéréssel fordultak a kormányfőhöz, hogy a kis helységekben is gondoskodjanak arról, hogy megvalósulhasson a kisebbségi oktatás. Horn garantálta a médiában sugárzott kisebbségi műsorok kontingensét, ugyanakkor felkérte az elnököket, hogy tájékoztassák a kormányt arról, hogy a kisebbségeknek mennyi külföldi ösztöndíjra van szükségük.

Megbeszélés Magyar Bálint kultuszminiszterrel a szekszárdi DBU jövőjéről. A DBU a tervek szerint a jövőben az országos önkormányzat, a Tolna-megyei közgyűlés, a város és a minisztérium közhasznú alapítványának formájában működhet.